Nem tudjuk milyen front van Miskolcon és környékén, de Verának és Nekem is nagyon fáj a fogunk.

Kedves Kolléganőnk Gabi azt a javsalatot tette, hogy öblögessünk pálinkával, de várjuk az ettől jobb ötleteket, amivel lehet dolgozni illetve tanulni.

Egy kis öröm az ürömben, Vera autójába elkészült az új épített box, ami saját bevallása alapján elég jó lett. A box adottságai: alul elfér benne 3 labrador, felül pedig ketté van osztva és elfér benne összesen 3-4 mudi.

Már régóta tudni szeretném, hogy drága Mazsola kutyámban mennyire él a terelőösztön. Ha lehetősége adódik összeterel egy pár csirkét, néha a macskákat is, de ez még nem elég bizonyíték. Sajnos a környéken nincs terelhető birkanyáj ezért - jobb híján - egy 180 tehénből és bociból álló csorda volt az egyetlen lehetőség a terelésre.

Pénteken eljött a nagy nap, reggel 6 órára kellett megérkeznem a kutyával a szarvasmarhák kihajtásához. Kiszálltunk az autóból, köszöntem a csordásnak és odarohant a két helyi, pásztornak kikiáltott kutya is. A több száz jószág pedig türelmetlenül várta, hogy kimehessen a legelőre. Ekkor Mazsi már a lábamnál ücsörgött, egész konkrétan berezelt. Elindult a csorda, az egyik kutya és a csordás hajtotta, eközben a kutyám a lábam mellől nézte az eseményeket. Ekkor elkönyveltem, hogy kicsit ösztönszegény, de hát attól még okos, jó munkakutya, csak éppen fél az állatoktól. Pár perc múlva én is besétáltam a legelő szélére, Mazsi természetesen még mindig a lábam mellett volt. A fiatalabb állatok pedig jöttek megnézni, kik az új jövevények. Először egy boci, majd egyre többen jöttek oda és bámultak meg minket.

Ekkora már a kutya is megbarátkozott az új szagokkal, de a sok-sok nagy állattól még mindig félt. Körülbelül 5 perc múlva viszont nagyon megunta, hogy "mindenki" őt bámulja. Először morgott, majd ugatott egyet, amitől a bocicsapat hátrébb lépett. Szinte hallottam a puffanást, amikor leesett Mazsinak, hogy itt ő a kutya!!! és megkergette őket. Mikor büszkén visszafutott hozzám nagyon megdicsértem. Aztán elindultunk és a csorda egyik szélétől terelte beljebb a teheneket. Az első negyed óra után, már az sem zavarta, ha egy-egy tehén nekifordult, igazi pásztor kutya módjára nem futamodott meg, igaz vitás helyzetekben a másik, egyébként Dollár névre hallgató rutinos fekete keverék kutya is a segítségére sietett. Nagyon élvezte a dolgot, járt-kelt a mező szélén én pedig boldog voltam, hogy a kutyám mégis csak ízig-vérig pásztorkutya.

Gabi

 Már hetek óta keresünk kutyát Máténak. Olyan állatra lesz szüksége a családnak, aki kedves, bújós és probléma mentes. Ösztönszegény, nincs túl nagy mozgásigénye, nagy termetű és lehetőleg félhosszú- vagy hosszú szőrű. 

Azaz, kilőve a labrador, mudi, mopsz, malinois, bernáthegyi, beagle, parson russell terrier, puli, border collie...és még sorolhatnám.

Jelenleg nincsen finanszírozás a kutya kiképzésére (és megvásárlására sem). A kiképzését természetesen megcsinálom így is. De az, hogyan találjunk minél kevesebb pénzből (leginkább nullából) egy igazán jó kutyát ennek a tündéri kisfiúnak, az igazi kihívás. 

Mivel speciálisan show kutyára lenne szükségünk, még inkább nehéz a helyzetünk.

Ma azért felbukkant a fény a hosszúnak tűnő alagút végén: egy tenyésztőnél van két tíz hónapos gordon szetter! 

Nagyon reméljük, hogy valamelyikük alkalmas lesz. Ez kiderül május 20.- án, amikor Csepelen találkozunk velük egy dog dancing versenyen.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Stefán Ildikónak, a szetter fajtamentőnek és neves tenyésztőnek a segítségéért!

Vera

A gordon bájos és kedves, nem mellékesen gyönyörű eb.

Néha egyszerű az életem, néha túlbonyolítom. Van egy főállásom, a kutyázás egyenlőre csak hobbiszinten van jelen a mindennapjaimban. Gondoltam leírom, hogy is néz ki, mikor a kettőt megpróbálom összeegyeztetni.

Reggel 6:50 - megy a busz, én kutyával az oldalamon próbálom elérni, ami sikerül, mert a Borsod Volán ♥ megbízhatóan késik.

7:30 - Beértek a munkába, lepakolom magam és a kutyám. Még jó, hogy a munkahelyem ilyen kutyabarát. Mazsi kedvenc helye az íróasztalom alatt van, két elosztó és néhány nyomtató és netkábel között.

A délelőtt folyamán ellátogattunk a Salusba, ahol már vártak minket. Nagyon szeretek odamenni és úgy veszem észre, hogy Mazsinak is jól esik egy kis simogatás. Az ide járó gondozottak közül mindenki más-más módon sérült, például van, aki egyáltalán nem hajlandó megszólalni.

Dolgunk végeztével visszamentünk az irodába, majd terepre, majd ismét az irodába, utána sárgabusz és haza. Ebben a rövid és néhány ponton érthetetlen mondatban benne van 6 óra és 5-6 kilométer, úgyhogy fáradtan és éhesen értünk haza. Ennek ellenére nagyon szeretem mikor a kutya velem van egész nap, még a munkahelyi hangulat is más. Mazsi állásfoglalását még nem hallottam a témában, de eléggé szeret a közelemben lenni, ezért úgy gondolom ez így neki is megfelel.

És ami a legfelháborítóbb mikor hazaértem ez a látvány fogadott :) Na Berci macska vajon miben fáradt el???

Gabi

Először is sok sok boldogságot szeretnék kívánni minden édesanyának!

És akkor most teljesen más téma: kezdek félni a kullancsoktól. Hiába használok spot-ont, akkor is időről időre találok egyet-egyet a kutyán. Most úgy gondoltam kiművelődök a témában és elkezdtem olvasgatni. Ami talán minden kutyás számára hasznos lehet, az a babesiosis tüneteinek megtanulása, hogy jó 'Dr House' módjára fel tudjuk ismerni a betegséget.

Ha esetleg valakit még érdekelne itt van néhány hasznos link:

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4504

http://www.haziallat.hu/kutya/gondozas/kullancs-elleni-szer-mukodes-220/1513/

http://www.moramancs.hu/kisokos-gazdiknak/kutya/babesiosis/

Egyébként megérkezett Mazsi hámja, ami roppantul jól áll neki, csak nem érti miért rakom rá. Megpróbáltam lefotózni, remélem azért nagyjából kivehető.

Gabi

 Ezúton szeretnénk mindannyiunk anyukájának, nagymamájának, dédijének, keresztanyjának nagyon boldog Anyák Napját kívánni! Egyben szívből köszönjük a támogatásukat, törődésüket és nem múló szeretetüket.

Mindenkinek Nagyon Boldog Anyák Napját kívánunk!

Gyermekkoromban nagyon szerettem Ágai Ágnes: "A titkokat az ujjaimnak mondom el" verseskötetét. Manapság ötéves lányommal, Zsebivel szoktuk olvasni. 

Ebből a kötetből választottam egy gyöngyszemet az ünnepre:

A tóban egy kiskacsa elveszítette az anyukáját.

Hiába hápogott, nem hallották meg.

Fel akart repülni, visszapottyant.

Végre meglátta a mamáját, de a hullámok elsodorták.

Azt álmodtam, hogy felébredek, és nézem:

hátha ott úszol a paplanomon.

Vera

Jabbah és az anyák napi virág:

 Ma megtapasztalhattam, hogy milyen is négy kutyával együtt tölteni több órát, úgy, hogy ha még dolgom is van és van, ahova nem jöhetnek.

A kuyák, akik segítettek ebben: Artabán, az angol szetterem; Marcipán, anyukámék 40 kilós labija; Árnyék, a havanese és Kende, a mudi kölyök.

A programban szerepelt az, hogy kijövünk Gesztelybe a szüleimhez Édesanyámat felköszönteni, elmegyünk a temetőre, illetve Nagyimhoz, valamint a telekre is kinézünk.

Na a telekkel volt a legkevesebb gond, mert ott szabadon rohangálhattak, bár a kerítésen van 2 lyuk. Árnyék rögtön meg is találta, persze visszajönni már nem tudott. Mivel mind a 4 kutya kan így vicces volt az udvari játék, mert valakinek mindig kint kellett lenni, nehogy eltegyék egymást láb alól.
A temető már érdekesebb volt: 4-ből 3 kutya az autóban, miközben mi virágot ültettünk. De kibírták és nem romboltak le semmit.
Nagyim imádja a 3 kutyámat egyesével, illetve úgy, hogy kettő volt ott belőlük, már talákoztak és be is engedte őket a házba. Na a 3-ra már azt mondta, hogy mégsem kellene hogy bejöjjenek, így maradtak megint az autóban. Ablak lehúzva nekik, falusi kutyák kóborolnak és az én kedves 3 hónapos mudim ugat ki az ablakon, amin kifért az orra, meg a negyed feje. Ezt már Árnyék sem hagyta és mondanom sem kell, hogy Artabánnak is rögtön lett hangja. Rohantam kifelé, hogy szóljak nekik, erre mikor megláttak, mindenki elhallgatott és farokcsóválva, lihegve rátapadtak az ablakra és vártak. Hát lehet ilyenkor rájuk haragudni???

De ezen élményekkel gazdagodva, bátran kijelenthetem, hogy akkor is több kutyám lesz egyszerre!!

És képek azért nincsenek, mert ennyire még nem vagyok több funkciós, hogy fegyelmezzek is és fotózzak is. Majd legközelebb!!!

Enikő

Tíz napnyi távollét után úgy gondoltam kell egy kis időt aktívan együtt töltenem Mazsola nevű kisebállatommal. Viszont eme elhatározásomat nem volt annyira könnyű kivitelezni, mert keresni kell egy olyan helyet május elsejére, ami realtive közel van, tetszik a családnak, nem drága és még a kutyát is megtűrik.Így esett a választásunk a Szilvásváradi Szalajka-völgyre.

A séta közben felváltva dobáltunk botot Mazsinak, aki töretlen lelkesedéssel hozta vissza. Néha egy kicsit a patakba is belerohant, de ez még a vállalható kategória volt, így nem szóltam rá. Sok gyaloglás után már kiértünk a völgy olyan részére, ahol vízesések és néhány tavacska is díszítette a tájat.

A kutyám (kitudja milyen indíttatásból) lendületből beleugrott az egyik tóba és rögtön rájött hogy: 1. ebben úszni kell 2. hideg a víz 3. nem lehet belőle kijönni.

Ekkor már a partra értem és kihúztam kb. 20 turista éljenzése és röhögése közben. A kutya pedig ment egy keveset és megrázta magát.... 

Utána mintha mi sem történt volna keresett egy másik gallyat, és folytatta a rohanást csurom vizesen. Mit lehet erre mondani.... Kutyák....

Gabi

Így államvizsga felé közeledve, eléggé nehezen viselek bizonyos dolgokat, de van egy terápiás kutyám aki segít ebben illetve egy tanuló havanese.

A havanese fekete, és nagyon cuki és soha nem hagyja hogy magam alatt legyek. Ennek köszönhetően illetve hogy állandóan a sarkamban van az Árnyék nevet kapta.

Mindíg érdekelt milyen lehet a kolléganő élete több kutyával, hát most ez a kettő is elég, főleg amikor dolgoznom vagy tanunom kellene és mindenki azt akarja hogy csak is őt szeressem de most azonnal. Ez az érzés nagyon jó.

Tegnap este 11 óra vot hogy haza érkeztem 4 nap távollét után és mind a két kutya a nyakamban landolt és persze velem aludtak, mert hát "anya" hazajött. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, mert fantasztikus érzés volt ahogy engem hazavártak és nem haragudtak meg hogy több napra itt hagytam őket.

Szegényeknek már nagyon melegük van, de ez nem tartja vissza őket attól, hogy velem aludjanak és engem melegítsenek!

Enikő

 Valami fekete lyuk lehet körülöttem. Vagy az autóban, a lakásban, vagy csak az aurámban. Egy biztos: a pórázaim sorra eltűnnek. Bármennyit veszek, egy sincs meg. Pedig a múltkor élénk narancssárga színűeket vettem, de ez sem segített. A mai napon elértem a bűvös számot: egy maradt. Mellékesen átlag öt- hat kutyát mozgatok naponta...

Úgy döntöttem, taktikát váltok. Mostantól nem aprózom el, és lovaknak készült vezetőszárakat fogok vásárolni! Ezek nagyok, úgyhogy remélem, nem fogom őket elhagyni. A kis termetű kutyáimnak kénytelen leszek továbbra is normál méretű pórázt vásárolni, de a retrievereknek jó lesz a szár. Kipróbáltam ugyanis, ma Jabbahra (póráz híján) Kerozin vezetőszárát csatoltam fel. Tök jó volt!

Vera

Ma nem tudtam fotózni, mert a gépet lemerültem vittem magammal, de a bodrogkisfaludi Lovasiskola facebook oldaláról a következő képet nyúltam.

A majálison Apacs, a póni, ennyire csinos volt:

 Este kiültem az udvarra azzal a jól titkolt szándékkal, hogy búslakodom egy kicsit. A kicsi házam kicsi udvaráról az égnek csak egy kicsi szeglete látszik, de így megvan az illúzió, hogy az is az enyém :-) 

Egészen fél percig lehettem egyedül, mert a népes falkám minden tagja úgy gondolta, hogy eljött az idő arra, hogy megvigasztaljon, de legalábbis az ölembe üljön.

Ennyit a búslakodásról. Bár egy kicsit pityeregtem Jabbah nyakába bújva, de ezt is feladtam, amikor a kislányom ódát kezdett énekelni mellettem a csillagokról. 

Mostanra minden két- és négylábú kedvencem alszik, én még ülök csendben és dolgozom. 

Kellemes hosszú hétvégét mindenkinek!

Vera

Jacob, azaz Jake, terápiás kutya lesz. Nagyon szép, nyurga labrador fiú, aki csak arra vágyik, hogy az emberek szeressék. Nincs vele nehéz dolgom, könnyen alkalmazkodik mindenhez, bár még az autóba annyira nem szeret beszállni. 

Kiképzésének különlegessége az, hogy Ő Szlovákiában fog dolgozni egy gyógypedagógus hölgy-Alíz- terápiás kutyájaként. Egy olyan iskola hőse lesz, ahol magyar és szlovák gyermekek tanulnak, akik mentális problémákkal küzdenek. Azért is kapott angolszász nevet (némi Twilight utánérzéssel), mert ezt nem lehet egyik fent említett nyelvhez sem kötni. Ez az első olyan projektünk, amikor külföldre (még, ha nem is messzire) képzünk kutyát.

Természetesen a leendő gazdája- azaz felvezetője-dolga lesz, hogy felépítse a kapcsolatukat, és közösen dolgozzanak együtt a gyerekekkel. Folyamatosan a segítségükre leszünk! A tervek szerint a nyár folyamán leteszik a vizsgájukat, mert szeptembertől már elkezdenék az iskolai munkát.

Alíz első mondata az volt, hogy nincs pénz a kiképzés finanszírozására, és nem is tudja, mikor lesz. De számomra természetes volt, hogy így is belekezdünk a projektbe, mert a legfontosabb az, hogy a gyerekeknek segítsünk. 

Jake ma átesett az ivartalanításon, és a hátsó lábán lévő farkaskörmöket is eltávolították. Nagyon jól viselte, itt pihen a kanapé előtt. 

Vera

 Itt  a várva várt beszámoló:

Nagyon szépen köszönjük Dr. Rácz Olivérnek, hogy meghívott bennünket Kassára.

Az előadás témája, mint azt már korábban közzétettem, az autista fiatalok fejlesztése volt.

A hallgatóság nagyon érdeklődő volt és nagyon fogékonyak voltak a témára, sok kérdés merült fel, amire örömmel válaszoltunk.

Én nagyon jól éreztem magam és pozitív visszajelzéseket kaptunk az emberektől is, a témával és a kutyákkal kapcsolatban is.

Aki nem tudott eljönnni, annak nemsokára megtekinthető lesz az előadás anyaga.

 Nelli a facebook-on megosztott néhány képet a nagyon klassz új lovas pályáról (és lovasokról). Ettől úgy éreztem, a héten megint lottózni fogok!

Az összefüggés a lovas pálya és a lottózás között Kerozin. Ő egy nóniusz, akibe egy kicsit szerelmes vagyok...és úgy érzem, kicsit Ő is kedvel. Újrakezdő lovasként két hete rajta vágtáztam életemben először!

Megállapítottuk Nellivel, hogy Jabbaht és Kerót összeköthetnénk. Gyönyörűek, hatalmasak, és az egyéniségük feledhetetlen. Bár Keró kicsit rapszodikusabb, mint a labrador :-)

A lottó: ha sok pénzem lenne, Ő az én lovam lenne! (Akkor is, ha nem tökéletes iskolaló.)

Vera

 Az igazi beszámoló Enikőtől érkezik hamarosan, én csak a fotókat teszem közzé. Nagyon jó hangulatú előadás volt, és a hallgatóság nagyon érdeklődő.

Vera

 Mivel a kutyáim "anya majmai", ezért nem okoz nehézséget egy új trükk megtanulása. A lényege a következő: a kiskutyáim az ember lábához dörgölőznek a "légy cica!" parancsra.

Ez még Kamunál viszonylag könnyen megoldható, de Jabbah lendülete elsöprő. Minden esetre betartjuk a hetente új trükk tanulás lendületét. 

Vera

 Nagyon fontos, hogy kutyáink közömbösek legyenek mindenféle állattal szemben. 

Nálam több cica alkotja a közömbösítő kommandót:

Cérna:

Tom:

Cetli:

Brumi:

Bár, Nellit nem tudjuk még megközelíteni sem (lovak, tyúkok, kacsák és libák, időnként egy-egy kecske):

Vera

A mai nap délelőttjén Mazsi és én ellátogattunk az ózdi Salus Alapítványhoz, ahol vegyes életkorú sérült emberekkel foglalkoznak nap mint nap. Nagy szeretettel vártak minket és még a legtartózkodóbbak is lepacsiztak Mazsival. Egy kellemes órát töltöttünk együtt, reméljük még sokszor találkozunk!

Gabi 

 Ma részt vettünk a Fizioterápiás szakmai napon Debrecenben.

Én és Artabán, mint előadók szerepelhettünk, Vera pedig elkísért minket.

Nagy sikerünk volt és nagyon tetszett az embereknek Arti és a munkánk is.

Persze szokás szerint nem indulhatott zökkenőmentesen a nap. Miután megérkeztünk nay nehezen, rohanva kellett átöltözni és persze Arti az új hámmal ki is szakította a harisnyámat! Ennek ellenére egyébként nagyon jól viselkedett Arti és jól bírta az előadásokat.

Enikő

 Egy kis meglepi mindenkinek!

(Kis)Kamu és Kende...némi hasonlóság talán felfedezhető köztük :-)

Innen is üdvözöljük sok szeretettel a Királytanyai Mudi Kennel tulajdonosát, Király Tibor barátunkat!

Vera

Kamu

Kende

 Nagy szükségünk volt már hámokra a munkánkhoz, és végre teljesült a kívánságunk! Megérkeztek az új hámok, úgyhogy gyorsan rá is próbáltam a kutyáimra (egész pontosan kettőre) őket. 

Szerintem nagyon csinosak benne! Ráadásul a hámok további kiegészítőkkel is tuningolhatóak! Nyilván a használatuk során fog kiderülni, hogy milyen kütyüket szeretnénk majd használni.

A hámok kapcsán belegondoltam, hogy nekem csak sötét színű kutyáim vannak...ez lehet, hogy ad a személyiségemnek némi mélységet???? 

Mindenesetre az én hámjaim kék színűek.

Vera

 Enikő átesett a tűzkeresztségen!

Ma először Ő vezette az érzékenyítő foglalkozást. Nagyon ügyes volt, Artabánnal együtt! Kamu és Jabbah nevében gratulálok Nekik!

A gyerekek jófejek voltak, sok mindent tudtak, és hálás kis közönséget alkottak. Jó buli volt, köszönjük!

Vera

további képek itt: http://keptarhely.com/gallery.php?id=C68D_4F8DDD1E

Úgy érzem én vagyok a késői reagálású egység, de majd belejövök - egyszer. A vasárnapi Kecskeméti kiruccanásunkat szeretném leírni más szemszögből (ami nem abból adódik, hogy a hátsó ülésen ültem).

A hátsó ülést viszont megoszthattam egy borderrel és egy cifra mudival :)

A csapatban én vagyok a kezdő kutyás a kezdő kutyával, úgyhogy tartottam az új helyzetektől és már maga az odaút felért egy kisebb csapatépítő tréninggel.

Itt még azt hittük, hogy van navigációnk.

GPS illetve lapozós GPS (térkép) hiányában hatalmas összmunkával jutottunk el a címre. Megtaláltuk a háztömböt és benne Mátét, aki olyan mint egy kis angyal a szőke göndör fürtjeivel. Artabán rögtön belopta magát a család szívébe, és persze Jabbah is, mert ki tudna ellenállni egy hatalmas plüssmacinak :) Remélem minél előbb megtaláljuk nekik a legjobb kutyát.

Búcsúztunk a családtól és miután elindultunk az autókhoz a házak között kijött a kutyákból az "állat" :) Mazsi és Kende/Baka (a név még nem eldöntött) a mudigyerek őrült játékba kezdtek, aminek az lett a végeredménye hogy mind a két kutya kelőképpen koszos lett.

Aztán ismét autó, irány Miskolc - a 'szerintem erre kell lekanyarodni' útvonalon - aztán még pár óra buszozás és a hazaérkezés mámorító pillanata.

Kellenek ezek a pillanatok, hogy legyen miből erőt meríteni a szürke hétköznapokon!

Gabi

 Csatlakozni szeretnék az előttem szólóhoz és fokoznám a bolondok házát!

Április 19.-én Debrecenben a gyógyornász szakmai napon, április 24.-én pedig Kassán tartunk előadást a munkánkról! A téma mindkét helyszínen: Autista fiatalok mozgásfejlesztése állatasszisztált terápiával. Előadó: Krajecz Enikő és Demján Vera

Bárki megeteheti hogy eljöjjön szívesen várjuk!

Enikő

 Ma iszonyatos pörgés van erre, egész nap csörög a telefon. 

 Az kiderült, hogy ott leszünk a Szigeten! Szervezzük az április 27. vakvezető kutyák világnapi eseményeket, sorra érkeznek a felkérések. Eseménydús hónapok lesznek!

Vera