Tíz napnyi távollét után úgy gondoltam kell egy kis időt aktívan együtt töltenem Mazsola nevű kisebállatommal. Viszont eme elhatározásomat nem volt annyira könnyű kivitelezni, mert keresni kell egy olyan helyet május elsejére, ami realtive közel van, tetszik a családnak, nem drága és még a kutyát is megtűrik.Így esett a választásunk a Szilvásváradi Szalajka-völgyre.

A séta közben felváltva dobáltunk botot Mazsinak, aki töretlen lelkesedéssel hozta vissza. Néha egy kicsit a patakba is belerohant, de ez még a vállalható kategória volt, így nem szóltam rá. Sok gyaloglás után már kiértünk a völgy olyan részére, ahol vízesések és néhány tavacska is díszítette a tájat.

A kutyám (kitudja milyen indíttatásból) lendületből beleugrott az egyik tóba és rögtön rájött hogy: 1. ebben úszni kell 2. hideg a víz 3. nem lehet belőle kijönni.

Ekkor már a partra értem és kihúztam kb. 20 turista éljenzése és röhögése közben. A kutya pedig ment egy keveset és megrázta magát.... 

Utána mintha mi sem történt volna keresett egy másik gallyat, és folytatta a rohanást csurom vizesen. Mit lehet erre mondani.... Kutyák....

Gabi

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.