Az első turnus végére értünk a segítőkutyás lovas táborban. A gyerekek szorgalmasak voltak, a kutyáink ügyesek, és péntek délutánra hulla fáradtak.

Kamuról kiderült, hogy profin labdázik, - bár ha messze esik le tőle a labda, megpróbálja beterelni-, valamint a személy- jelzése is alakul. Még a végén meghazudtolja mudi mivoltát, és meglehetősen univerzális kutya lesz belőle.

Kürtös sokat oldódott, szívesen játszik a gyerekekkel, bár pacsit adni továbbra sem nagyon szeret. A kedvence az agility pálya volt.

Jabbah óriásbébi mindent szívesen csinál, de még mindig testkép-zavara van. Nem tudom, rá fog-e jönni valaha, hogy nem egy öleb.

Jasper a tyúkokkal való zsákmányállat-vadász viszonyát próbálja rendezni, több-kevesebb sikerrel. De legjobban a behívás- tanítással lehet lemozgatni. Édes.

Mogyoró az akadálypályán bizonyult a leglelkesebbnek, tehetséges darab. És önfejű, ezzel nem hazudtolva meg fajtáját.

Vera

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.